Évadnyitó!
A Trandoshan kommandó
(The Trandoshan Commando)
„Ha túlságosan előretekintünk a jövőbe, könnyen elbukhatunk abban, ami az orrunk előtt van.”
„Kudarc vagy győzelem! A háború csatái egyre veszélyesebbé válik mindkét fél részéről, mivel az utánpótlás mind élelmiszer, fegyver, és mind katona ügyben eléggé vészessé válik, főleg a Köztársaság részéről. Hosszúra nyúló csatái közben a Szenátusban is heves viták folynak a háború további meneteléről, ugyanis pár békepárti szenátor a béketárgyalások mellett dönt, de folytonosan elutasítják a javaslataikat az állandóan kudarcba fulladt tárgyalások miatt. Éppen most is egy ilyen vita folyik a Köztársaság szívében…”
Vita
A hangos beszédekből, mikor a szenátorok mindig egymás szavába vágnak, egy értelmes mondatot sem lehet kiszűrni. Van pár szenátor, akik a saját nyelvükön káromkodnak bele a hangos kommunikátorukba, így az alapzaj még nagyobb. Mas Ameddára nézett Palpatine kancellár. Az bólintott. Ekkor a botjával kettő hatalmasat dobbantott, mely nagyon sokáig visszhangzott az egész teremben, és egy idő volt, míg az összes szenátor abbahagyta a szinte már ordítozásba átment vitáját. Most körülbelül egyenlően oszlottak meg a békepártiak, és az ellenzék, de mindannyian túl messzire mentek ezúttal. Palpatine olyan arcot vágott, mint aki rég meg szeretne szabadulni ettől a bagázstól – egy pillanatig látszott rajta ez az árnyalat, utána megszólalt a már jól megismert szelíd arcával. Mondta, hogy ebben a dühös, haragos és feldúlt lelki, és egyéb állapotban senki sem képes ésszerű döntést hozni, így a mai ülést befejezettnek tartja. Erre Padme Amidala, és még vagy húsz szenátor egyszerre kezd el ellenezni, de mind egyre hangosabban. Erre Palpatine megnyomott egy gombot az emelvényén, mire az összes hangszóró kikapcsolt, amikbe a szenátorok ordítoztak. Akik közel voltak egymáshoz, és úgy veszekedtek, több idő kellett, mire rájöttek, hogy a többiek már nem hallják őket. Palpatine megvárta őket is türelmesen. Erre Padme dühösen elvonul a saját helyéről, és azonnal a főkancellári iroda felé veszi az irányt. De páran vannak még így, és útközben találkozik a derűs Hondo Ohnakával. Észrevette, hogy a kalóz kimaradt ebből az ülésből, legalábbis a vitákból. Jól tudja, hogy csak a saját érdekei fontosak neki, így mind háborúban, mind békében tud kalózkodni, még ha a Köztársasággal szövetségre lépett, akkor is. De most nem is köszönt vissza a kalóznak, mivel olyan dühös volt most a többi szenátorra, hogy szinte végigcsörtetett az egész folyosón. C-3PO alig tudta tartani vele a lépést, miközben sopánkodott. Közben Mas Amedda még mondott pár szót a következő ülés időpontjáról az ott maradt szenátoroknak, és látszott azokon, hogy akármikor felrobbanhatnak belül. Alig volt pár kivétel. Miután Mas Amedda hivatalosan is lezártnak tekintette az ülést, a főkancellári emelvény lassan elkezdett lemenni az emelvény helyére. Míg leért, egy teljes, háromszázhatvan fokos kört leírt saját tengelye körül. Mikor a főkancellár leült íróasztalához, egy szenátusi őr kintről bejelenti, hogy lenne pár vendége. Palpatine fáradtan megkérdi: szenátorok? Az őr bólint, mire a főkancellár fáradtan, de beinvitálja őket. Ekkor méltatlankodó szenátorok jönnek be, és el kezdik sorolni saját érvüket a háború folytatásáról illetve befejezéséről, mivel a főkancellár az egész ülés alatt azt bizonygatta, hogy döntésképtelen ez ügyben, és mindkét félben van valami igazság, így mindkét fél elkezdte felsorakoztatni a saját érveit, először csak érveket, majd ellenérveket, majd a másik érveinek a meghazudtolását, majd az egész vitát kezdeményezték. Így Palpatine most is közbe akar vágni, de nem tud. Végül ismét Mas Amedda teremt csendet, és ezek után a főkancellár elmondja, hogy ezért halasztotta el az ülést egy későbbi időpontra, mert most senki sem tud rendes döntést hozni. Valaki megjegyezte, hogyha a főkancellár nem tud, akkor le kéne váltani – persze mindenki jól tudta, hogy ezt csak dühében mondta. Még megmondja Palpatine a szenátoroknak, hogy meghallgatott minden szükséges, épkézláb érvet, és döntést is hozott, de ezt holnap, higgadtabb állapotban teszi közzé. Ekkor a szenátorok kivonulnak, igaz nagy hanggal, miközben szövetségesükkel osztják meg véleményüket, és végül Palpatine mondja Mas Ameddának, hogy ezek a szenátorok néha az őrületbe kergetik, nehéz főkancellárnak lenni. Ekkor bejön egy szenátusi őrparancsnok, és rögtön meghajol Palpatine előtt. ’Hívatott?’ ’Igen’ – ez a felelet Palpatine szájából.
Közben a Jedik elhagyják a szokásos helyüket a szenátusi ülésen. Windu és Yoda arról beszélgetnek, hogy mindenképp a Köztársaság érdekeit kéne szem előtt tartani, ami a háború befejezése lenne legcélravezetőbb. Azonban Yoda mondja, hogy akkor azt mondanák, hogy ez a Jediknek jó, mivel legalább nem vész el annyi Jedi a háborúban. Viszont a háború számos munkalehetőséget ad, de ugyanannyit vesz el, és több a hadi kiadás, mint a bevétel, és sokkal több bolygót is veszítenek el egy háborúban, mintha béke lenne. Erről beszélgetve sétáltak tovább egyenesen a kijáratig, hogy a Jedi Templomba menjenek, mivel a kancellár biztos a sok fortyogó szenátort fogadja.
A főkancellár sajnálattal közli a parancsnokkal, hogy néhány kiképzőt az őrök közül el kell vinnie a háborúba, mire a parancsnok mondja, hogy most ez, a múltkor pedig néhány harcost kértek el egy fontos csatába, ahonnan nem jöttek vissza. A főkancellár sajnálja a múltkorit, de nagy szükség volt, hiszen legalább a csatát megnyerték. Erre rögtön rátér a lényegre az őr, és kérdi, hogy melyik kiképző legyen. Palpatine visszakérdez, hogy választani is lehet, és kérdi még, hogy mi a különbség. Az őr mondja, hogy az, hogy valamelyik inkább a Köztársasághoz és a főkancellárhoz (köztük jómaga is) lojális, míg vannak, akik nagyon a Jedikhez húzódnak. És szinte csak az ő általuk közvetített parancsokat fogadják el. Palpatine gondolkodik, majd mondja, hogy az előbbieket. Az őr bólint, és rögtön el is megy, miután a főkancellár elengedte.
A Sithek beszélgetése
Dooku elmerengve ül serennoi palotájában. Majd felcsipog a kommunikációs egysége, és még le sem reagálta, mire egy köpenyes alak hologramja látszódik. Kérdi, hogy miért hívta őt tanítványa, mire Dooku izgatottan válaszol: Tudósaik kifejlesztettek egy újfajta páncélt, melyről azonnal tájékoztatni óhajtotta mesterét. Sidious érdeklődően mosolyog, mire Dooku belekezd: egy olyan páncél prototípusáról van szó, mely ellenállhat akár a fénykardnak is, csak még tökéletesíteni is kell. Sidious gonoszan elmosolyodik. Kérdi, hogy tesztelték-e már, mire Dooku mondja, hogy megfelelő alanyok szükségesek, de a Jedik még biztos legyőznék. Sidious mondja, hogy van pár jelöltje, akik szenátusi testőrök, de túlságosan a Jedikhez fűzik kötelességük, vagy a Jedikhez hű szenátorokhoz. Most Dooku mosolyodik el gonoszan, és kérdi a magától értetődőt: ’Úgy gondolod, tökéletesek a tesztre?’ Sidious igennel felel, és mondja, hogy hamarosan látni akarja használatban a páncélokat, de előtte megtudja pontosan azokat a szenátusi őröket. Dooku mond egy ’rendben’-t, és szétkapcsolnak. Dooku elmosolyodik.
Kicsivel később Sidious újra jelentkezik, és felsorolja a szenátusi őrök neveit. Van köztük egy tiszt, a többi mind közlegény. Dooku mondja, hogy tökéletes „példányok” a célra, mire Sidious mondja, hogy alig ismeri őket, és nehéz ennyi őrt elrabolni, egyet is lehetetlennek tűnik. Dooku viszont mondja, hogy: ’De ott van az a bizonyos trandoshan kommandó, mely a háborúban igen sokszor okozott veszteséget a Köztársaságnak, és Komolafe Kareent is ők rabolták el Coruscantról. Sőt, kifejezetten a coruscanti beszivárgásokra vannak specializálódva, így a Szenátusba betörni a nagyobb munka. Sidious kissé sértődötten mondja, hogy szinte képtelenség, mire Dooku felhozza Cad Bane esetét, Den Quadrix beszivárgását, és a Fejvadász Lovagok ostromát, pedig akkor már be volt kamerázva és védve jól az épület. Sidious ekkor letorkollta kioktató tanítványát, mire az alázatosan bocsánatot kért. Sidious még mondja, hogy tanítványa, Komolafe Kareen is vegyen részt a rablásban, és egyenesen a Zolan kopár vidékére szállítsák a foglyokat, persze páncélban, hogy az új páncél mozgását is teszteljék. Ezek után szétkapcsoltak.
Előkészületek
Dooku a tanítványát várja. Az megérkezik, belép a terem távoli sarkában lévő ajtóban. Azonnal mondja Kareennek, hogy a páncél ötlete bevált mesterénél, és talán személyesen elutazik a Zolan bolygóra, ahol rátámadhatnak. Ugyanis még egyszer elmondja, valamilyen módon ezzel a páncéllal fognak rátámadni Sidious Nagyúrra, és megdöntik a hatalmát. Kareen elmosolyodik, de kérdi, mi van, ha számít erre. Dooku kijelenti: akár számít, akár nem, legyőzik, mivel elég erős már erre Kareen. De előtte még egy feladata van a számára: a trandoshan kommandóval közösen ki kell hoznia több szenátusi őrt. Ekkor átadja a listát, majd elküldi tanítványát.
Kareen személyesen keresi fel a kommandót. A Serenno bolygón egy kisebb falun volt a titkos bázisuk. Kommandóhoz illő helyiség volt a kívülről romos állapotban lévő házban, de igazából a föld alatt volt az úgymond bázisuk. Kareen a lépcsőn lefelé lépkedve gondolkodott, hogy mióta meg lehet ez a bázis, talán a háború eleje óta. Őt is ezek a trandoshanok hozták el Coruscantról, és egyszer már látta őket személyesen közelről csata közben azon az egy eseten kívül. Így tehát tudta, hogy mire képesek. Mellesleg a Köztársaság nemigen szerzett tudomást róluk, mivel alig hagytak nyomokat. Talán olyanok, mint a háború elején Grievous tábornok. Azonban a most következő akció folyamán bizonyára nem maradnak rejtve, ugyanis a Szenátusban lévő kamerák minden bizonnyal fel fogják őket fedni a Szenátus és Köztársaság előtt. És akkor a meglepetés erejét már nem használhatják. Mikor leért a lépcsőn, épp befejezte ezt a gondolatsort, és egy nagyon tágas, de zsúfolt helységben találta magát. Különböző műszerek, és páncél, fegyvertartó helyiségek foglalták el javarészt a nagy termet. Csövek, kihallgató rendszerek, és egyéb dolgokat lehetett megtalálni. Bizonyára a hálóterem is itt lehetett, valamely folyosó egyik ajtaja mögött, de most nem ezért jött. Tudta, hogy csak a kommandósok, és Dooku gróf tud ebben az épületben kiigazodni, még ő maga sem, nemhogy az ellenség.
Mikor egy nagy képernyő és holovetítő előtt megállt, alaposabban körülnézett, de nem sokáig tehette, ugyanis ekkor a jobb oldalánál közeletek felé a trandoshanok. Alapból a teremben sötétség uralkodott, csupán a mászerek, és gépek fényei világítottak. Így a trandoshanok is félhomályban közeledtek felé, de ő az Erőben megérezte őket. A hátán végig borzongott a hideg, mivel félelmetes harcosoknak találta őket. Nem akar szembe kerülni velük sose a harcmezőn. Bár szerinte legyőzné őket, de azért nem mer kockáztatni. Mikor közelebb értek, megálltak, és Kareen rideg hangon kijelentette: ’Dooku gróf új megbízást adott nekünk.’ ’Nekünk?’ – sziszegte vissza kérdőn a vezetőjük. ’Igen, nekünk. Nekem is veletek kell, hogy menjek a Szenátusba. Ugyanis el kell rabolni pár szenátusi őrt.’ ’Rendben. Az előkészületek hamar elkészülnek.’ – mondta ismét az előbb szóló. Általában csak a jó harcosok nem kérdőjelezik meg a parancsot, és ők is ezek közé tartoztak. Mivel nem kérdezték meg, hogy miért épp szenátusi őröket kell elrabolni. ’Várjatok még! A gróf úr kéri, hogy egy különleges páncélban tegyük meg ezt a kis rajtaütést. Egy újonnan kifejlesztett, tesztelésre váró köpönyegféleségben.’ ’Rendben. Akkor kérjük a páncélokat, és hamarosan indulhatunk is. Ja, és még valami. Ezt a döntést Dooku gróf hozta, vagy Sidious Nagyúr?’ Kareen elmosolyodott. Persze, ők is tudtak a Nagyúr létezéséről, és szinte az ő tőle kapott parancsokat teljesítik igazán. ’Sidious Nagyúr.’
Akció
Coruscant ezen felén éjszaka volt. Persze az utcák most is félig-meddig tömve voltak, és persze a Coruscanti Légió klónkatonái éberen figyeltek. Ám az űrforgalom ellenőrzése nem az ő dolguk volt, így a közeledő látszólag semleges teherhajót sem ellenőrizték, ugyanis naponta száz ilyen is elzúghatott a fejük felett. Legalábbis külsőleg – ugyanis a belsejében hét vörös köpönyeges alak állt: hat trandoshan, és egy ember. Kareen ismételten elmosolyodott: többször is járt ezen a bolygón, mindig sikerrel tért haza.
A hajót letették, a rámpáján gyorsan kisurrantak, és azonnal visszacsúszott a helyére, hogy senki se tudjon bejutni a hajóra. A következő képsorokon már a Szenátus lábánál, fokozottan őrködő szenátusi őrökkel szemben rejtőztek el. Kézjeleket mutogattak egymásnak, közben néha-néha igazítottak magukon, mivel eléggé szokatlan volt a páncél viselése. Majd hirtelen előugrottak ketten a fedezékükből két irányba, és azonnal megfojtottak két őrt hirtelen a titokzatos fegyvereikkel. Még kettőt sikerült, mire a maradék kettőnek már volt ideje elővenni fegyverét. De azonnal el is ejtették, és egyszer csak lebegni kezdtek. A fedezék mögött Kareen lehunyt szemmel koncentrált, nehogy valami csellel kiszökjenek az Erő irányítása alól az őrök. Ők ketten fenn voltak a célpontok listáján, és élve kellettek. Lassan, de javarészt észrevehetetlenül átlebegtette derékmagasságban vízszintesen az őröket, majd a fedezék mögött letette őket, és az Erővel elaltatta őket. Két trandoshan azonnal felkapta őket a vállukra, de előbb körülnéztek, merre vannak a kamerák. Szerencsére kikerültek a látósugarukból, míg a maradék öt vörös köpönyeges behatolt a Szenátusba. Odabent nem voltak sokan, sőt, csupán a portás, és egy kisegítő droid tartózkodott a helyiségben. Ezek meg akarták szólítani őket, de ők továbbmentek. Ezek után meg akarták állítani őket, de végül Kareen az Erő segítségével a túlsó falhoz vágta őket kikapcsolt állapotban, nehogy riadóztassák a fentieket. Természetesen a kamerákból láthatják majd az itteni részt az épületből, így sietniük kell. Nem sok maradt hátra, mindenkire másfél a trandoshanok közül, így még hat testőr várt rájuk. Ha jól tudják, akkor egy antigravitációs hordágyon fogják cipelni az ájultak nagy részét, amit könnyen tudnak szerezni a parancsnokság közeléből.
A szenátusi őrök központi termében hatalmas tűzharc alakult ki. Az öt vörös köpönyeges külön-külön fedezékek mögé bújva tüzeltek a sokszoros túlerőben lévő kék köpönyegesekre. A szenátusi őrök itteni őrmestere, Lavic egy cselt eszelt ki. Két katonáját elterelésképpen frontális támadásra kényszeríti, míg másik kettőt hátulról való támadásra utasít. Azonban a különleges lövedékek az ellenség fegyvereiből nem találták el a frontálisan támadó katonákat, helyette a hátulról támadókat, biztosan számítottak erre. Ilyen szűk térben kifogynak hamar a taktikai lehetőségek, adottságok, és mindkét fél a szerencséjében bízik. A frontálisan támadókat viszont meglepő módon (legalábbis Lavic számára) csak elfogták, és leütötték. Elgondolkozott, hogy vajon mire kellenek nekik szenátusi őrök fogolyként, ha tudják, hogy azok inkább meghalnak, mintsem árulóvá váljanak. Nem jutott tovább a gondolatmenetben, mivel ekkor eltalálta az egyik vörös köpönyegest. De az két másodperccel azután, hogy eltalálta, és visszabújt a fedezékébe, újra előjött, és vadul tüzelt felé. Vagy csak szándékosan, vagy véletlenül, de nem találta el őt. Ez volt az egyetlen nem különleges fegyver, hanem sima lézertöltelékkel ellátott fegyver. A típusáról annyit tudott, hogy szeparatista gyártmány. Megnézte jól a vörös páncélt: alig sebzett valamit a lövése. Tehát hiába vannak túlerőben, reménytelen a harc. Katonáinak épp visszavonulást utasítana, amikor rájön, hogy túlerőben vannak mégiscsak, a saját központi vezérlőtermükben a Szenátus épületében, és akármikor hívhatnak segítséget, és az bármikor megjöhet. Alig gondolt erre, máris kinyílt az ajtó, de sajnos nem az volt ott, amire számított. Még két vörös köpönyeges. Eddig tudott gondolkodni, mivel ezek után egy kábító lövedék érte, és elájult.
A Zolanon
Kareen egy hologramon beszélgetett Dooku gróffal. Mondta neki, hogy az akció sikeres volt, és ellenőrizte is a szenátusi őröket, hogy valóban jó célszemélyeket fogtak el. Dooku kérdezi, hogy használta-e a fénykardját, mire Kareen nemet mond. Egy szokványos lézerpuskát használt, így nem sejthették Jedinek. Dooku felvonja szemöldökét, de azért megdicséri. Ugyanis tudja, hogy így legalább tudomásuk lesz egy új szeparatista ellenségről. De lehet, hogy belső ellenségről fognak tudni, ugyanis semmi sem utalt volna arra, hogy szeparatisták. Most pedig a Sidious elleni küzdelemre kell felkészülni. Dooku már ott van a Zolanon, és még mindig nem tudja biztosan, hogy mestere is ott lesz. De reméli. Ezután szétkapcsolnak, és Kareen elmosolyodik.
A teherhajó landolt a bolygón. Belőle a sisak nélküli trandoshanok és a sisak nélküli Kareen páncélba bújva kivonszolták az ép biztonsági őröket, akiket zsákmányoltak. Azok kíváncsian féltek, mivel érdekelte a sorsuk. Hegyláncok közé tették le a hajót, egy nagyon kicsi síkságra, és az egyik hegyen Dooku gróf állt. Nézte a foglyokat, akiket elengedtek. Mikor leszálltak a bolygóra az elit gyíklények, érkezett mestere üzenete, miszerint nem megy el személyesen a bolygóra. A hírre elszontyolodott a gróf, de majd máskor felkeresik tanítványával, és akkor a háború sorsát is ők alakítják majd. Ugyanis mestere sok mindent elmondott, szinte mindent.
A szenátusi őrök láncát leszedték, majd Dooku felkiáltott. ’Harcoljatok! Harcoljatok a vörös köpönyegesek ellen! Ha kiálljátok a próbát, akkor megkegyelmezünk nektek!’ Persze ez nem volt igaz. A hír hallatán az egyik rögtön nekiindult az egyik trandoshannak, míg Kareen távolról figyelte őket. Ekkor Dooku mellett megjelent Sidious Nagyúr életnagyságú hologramja, szóra sem méltatta Dookut, nézte a csatát, mintha tudta volna, hogy mikor kezdődik. Aki előrerontott, megjárta, mivel az egyik trandoshan azonnal ellökte, és kettő keményet lépett a szenátusiak felé. Lavic őrmester fegyelemre szólította őket, és megparancsolta, hogy együtt mozogjanak. Közben a trandoshanok különböző kézjelekkel kommunikáltak egymással, melyet titokban néztek szemeik. Ekkor az egyik hirtelen kirontott az alakzatból, és két kék köpönyeges felé rontott. Hosszú, lándzsaszerű fegyverével szétcsapott köztük, és a két őr kétfelé repült. De a harmadik útjában álló megcélozta fegyverével, és lőtt. A páncélján ezúttal sem ment át a lézer. De nem csodálkozott, hanem erőteljes ütést mért a gyík arcára. Kissé hátratántorodott, miközben másik három vörös ruhás rontott a maradék három szenátusinak, köztük Lavic őrmesternek. De ők nem lándzsával, hanem a normál fegyverükkel támadtak. Viszont a szenátusiak fürgék voltak, és szinte minden lövésük elől kitértek, amíg kellő távolságban voltak. Mikor közelebb értek, hirtelen a két közlegény megrohamozta a három trandoshant, és kiütötték a kezükben lévő fegyvereket. A három-kettő ellen kialakult közelharcnak Lavic vetett véget, amikor az egyik trandoshan fejét meglőtte, és az összeesett. Erre a kicsivel arrébb lévő egy-egy elleni közelharcban lévő trandoshan odafigyelt, gyorsan leütötte ellenfelét, mire az kigáncsolta, és a trandoshan hasba lőtte páncélján keresztül a kék ruhást. Viszont akiket előzőleg ellökött két oldalra, feltartották, mielőtt társa halálát megbosszulhatta volna, és két oldalról közrefogták. Kicsi erőlködés kellett, hogy lelökje magáról, de Lavic ekkor ráemelte fegyverét, így a trandoshan szinte állati mozdulattal ráugrott. Leterítette, de az beleboxolt a fejébe, és ő felszisszent. Ő volt a trandoshanok vezére, Hsuk. Miközben egymásra feküdtek, és arrébb gurultak, a többiek szintén közelharcukba a földre kerültek.
Közben Dooku elégedetten figyelte az eseményeket. A szenátusi őrök páncélzata máris roncsosabb, mint a trandoshanoké, és közelharcban még inkább látszott a hatékonyság. Mellette Sidious is gyakran mosolyodott el. Néha elmotyogott egy-egy ’ez-az!’-t. Dooku értette tanítványa tétlenségét, mivel erejét a Sidious elleni küzdelemre tartalékolja. Azonban mivel csak a hologramja van jelen, így felesleges. Hamarosan viszont Kareen is becsatlakozott a harcba, amikor még egy trandoshan esett el, de ennek ellenében három szenátusi őr is. Így kettő maradt a köztársaságiak oldalán, míg négy a szeparatisták oldalán, plusz Kareen.
Lavic és Hsuk harca már az egyik hegy lábánál volt, amikor Lavic felrántotta a földről ellenfelét, és a hegynek vágta. A trandoshan beverte fejét, viszont testét megóvta a páncél. A következő ütés elől még volt annyi ideje, hogy lehajoljon, így Lavic az öklét fájlalta a következő másodpercben. Nem sokáig, viszont hamar kihasználta ezt Hsuk, és megfordította magukat. Végignézett a kék ruhás testőrön, sziszegett egyet, majd levette a sisakját. Gonoszan elmosolyodott, és Lavic felkészült a halálra. Hsuk megfogta a nyakát, és a magasba emelte, miközben az alig ellenkezett. Még egyszer hasba vágta a trandoshant, mire az elengedte, de feldühödött. Összeszedte erejét, és keményen belevágott öklével Lavic hasába. Az holtan rogyott össze az ütés erejétől. Ezek után a megmaradt szenátusira fordította figyelmét, de azt Kareen intézte el hamarabb. Ezek után a holtakra fordította figyelmét, majd kiderült, hogy az egyik trandoshan még él. Utána Sidious hologramját felhangosítva szólt a Sith Mester a trandoshanokhoz. ’Győzelmet arattunk ellenségeink felett, így a páncél biztosan használható. És reménykedjünk, hogy Jedik ellen is be lehet majd vetni. Előtte azonban még egy feladat vár rátok itt, a Zolanon.’ Egy pillanatra elhallgatott, kissé oldalra fordította fejét, majd ismét a lentiekhez szólt: ’Meg kell ölnötök Komolafe Kareent.’ Erre senki sem számított, és Dooku elképedt. Kareen megdöbbent, de a trandoshanok jelüket sem adták a meghökkenésnek, vagy valami másnak. Gond nélkül Kareen felé fordultak, felemelték fegyvereiket. Hsuk először a sebesült társa mellett maradt, hadd intézzék el hárman a sötét tanítványt.
Kareen aktiválta fénykardját – először csak az egyiket. Majd hirtelen az egyik trandoshant célozta meg, de a páncélt nem tudta teljesen átszúrni. Majd a másik kettő hátulról esett neki. Hasra esett, fénykardját elejtette, viszont a másikat elővette, és hátracsapott. Nem talált el senkit, de ekkor fura, fojtogató érzés rohanta meg: Hsuk a saját fegyverével megcélozta, és lelőtte őt. A folyadékszerű valami pillanatok alatt megszorította egész testét, kiszorítva utolsó leheletét. Majd összeesett.
’Úgy látszik Jedik ellen is használható lesz majd a páncél. Gratulálok, valóban ti vagytok a legerősebb harcosok a Szeparatista Szövetségben! Értem már, hogy Tyrannus mit értett azon, hogy a szeparatista tisztek, akik tudnak róluk miért félnek tőlük. Most pedig megyek. Később egy újabb célpontot fogok rátok bízni.’
Mielőtt Dooku mesterének hologramja elhalványulva eltűnt, az mondta neki: Ezeket a páncélokat senki ne lássa meg, még a Szeparatista Szövetségben sem! Majd eltűnt, és Dooku a fejét csóválta. Tanítványával már nem tudja véghez vinni tervét, sőt, talán, ahogy mesterét ismeri, tudta, hogy ellene készíti fel, azért ölette meg. Mikor a trandoshanokkal elhagyta a bolygót, azon gondolkozott, hogy talán nem is talál még egy ilyen erősségű tanítványt. Sőt, nem is biztos, hogy fog-e egyáltalán találni tanítványt.
A Szenátusban Palpatine elmondja, hogy épp elmondani készül a végeredményt: ’Nem kezdeményezünk béketárgyalásokat, mivel a legutóbbi rablásuk a Szenátusban, miszerint néhány szenátusi őrt elhurcoltak, és többször annyit megöltek. Nem vagyunk biztonságban, még több biztonsági rendszer kell, legalábbis egy ilyen támadás ellen.’
A Szenátus felhördült, majd a Szenátust kívülről mutatja a kamera.
Szóval...
Hát, ebben a részben szinte minden volt: évadkezdés, politika, háború, halál, harc, akció, halál, harc... :P És Padmet nem akartam elraboltatni. Egy, minek, kettő, lehet, hogy nektek nem, de nekem unalmas, hogy folyton elrabolják, és mégse történik vele semmi xĐ De majd az egyik jövendőbeli részemben megjárja :P Bár nem biztos, happy endnek kell lenni... na mindegy, az egy másik rész, most ne arról beszéljünk. Szóval Sidious itt ismét kimutatta, hogy ki a főnök (mindkét oldalon :P), és hogy még mindig mindentudó :Đ És látszik, hogy majd később akarja felhasználni a páncélt, mivel nagyra tartja. Bár az nem igaz a Királyi Testőrökre (a későbbi vörös köpönyegesekre), hogy a fénykardot felfogják, csak egy normál sugárvető lövését tudja elnyelni. Erről jut eszembe, a kommandónak igazából egy sima akcióját mutatta volna be, de kell köré egy jó kis sztori, ami ez lett. És a 3. évadomat úgy fogom csinálni, mint a TCW, hogy a rész után mindig egy kis előzetes jön a kövi részből, bár ez most nem jön sajna, mivel nem teljesen dőlt el, hogy mi legyen a következő rész, illetve annak az előzménye legyen egy külön rész-e. Mindegy... Értékelést ne felejtsétek :P
Utolsó holo-adások