Nah, jó, ez is rövid lett, ezért még egy részt felteszek, ha minden igaz :P
Gary lőtt egy szépet. Viszont már a hegy felé fordította ágyúját, mivel mondták neki, hogy nézzen szét ott is.
- Jelentem… - kezdte, de hátulról egy ismerős alak tűnt fel, sisakja a hóna alatt volt. Épp felhúzta. – Lefokoztak?
- Nem – szinte már felkiáltott, olyan boldog volt. – Add át a vezetést, kérlek.
- Öhm… Caffe őrmester mondta, hogy…
- Caffe őrmester le lesz fokozva. – vágott a szavába Pennih. – Nem szólt nekem, hogy nem szabad szétlőni azt az épületet, amiért a kapitány majdnem lefokozott. Most légy szíves add át a vezetést!
- Nem. Addig, amíg hivatalosan is kijelentik, hogy biztos parancsnok vagy.
- Figyelj, még hivatalosan sem fokoztak le, tehát az maradtam.
- De akkor is, ha kapnék egy nagyobb fejestől, például Pellaeon kapitánytól…
- Add át a helyemet, közlegény! Remélem ez már hivatalosan hangzott! – kiáltott fel hirtelen Pennih. Most Garynél kihúzta a gyufát. Akkor volt mérges a legjobban, ha közlegénynek szólították, főleg a barátai. – Oh, bocsáss meg, nem akartam! – De már késő volt. Gary felállt, elviharzott mellette, és szinte fellökte Pennih parancsnokot. Vadul állíttatta fel a saját helyéről az odarendelt embert. Az félve, hogy valami durva következik, elrohant. Pennih idegességében, egy nagyot rántott a karon, amivel irányított.
- Jelentem – hallatszott Gary hangja a sisakkommban -, hogy nem találtam semmit a hegy körül. Minden tiszta. Pennih parancsnok visszatért, és újra átvette a lépegető felett a parancsnokságot.